Aggtekek - Főmenü
AGGTELEK ÉS KÖRNYÉKE

Észak-Magyarország egyik legszebb vidéke.

FŐOLDALAGGTELEKJÓSVAFŐSZÁLLÁSOK


    Üdvözöljük!

 

 

Az oldalon Aggtelek és környéke
főbb nevezetességeit mutatjuk be.

   * Közelebbről megismerkedhet Aggtelek és Jósvafő főbb látnivalóival és az

Aggteleki Nemzeti Parkkal .

 * A környéket már az ősember is lakta. Az Aggteleki-karszt cseppkőbarlangjait az

UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

 * A gazdag természeti értékekkel rendelkező térségben számos szálloda és

turistaház várja egész évben a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. 

 

AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK

 

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja.

Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek - a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok - védelmére alakult, de a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul.

Felszíni karsztjelenségek:

A fennsíkok leggyakoribb karsztformája, a töbör afféle tölcsérszerűen oldott mészkőtányér - szlovákul dolinának nevezik, magyarul azonban a dolina szó egy másik felszíni karsztformát, víznyelőt jelöl. Különféle népies nevükön ördögszántásokkal is találkozhatunk, főleg az aggteleki Tó-hegy oldalában. A karsztfennsíkokon, a töbrökben és dolinákban kialakult víznyelők biztosítják a barlangok vízutánpótlását.

Növényvilág:

Az Aggteleki-karszt önálló flórajárás a Pannon és a Kárpáti flóratartomány határán.

Viszonylag kis területen a növényvilág rendkívül változatos, fajgazdag. Ez a változatos térszínnek köszönhető: a karsztfennsíkok, a déli lejtők, a barlangok, a mély szurdokvölgyek és a szélsőséges mikroklímájú töbörlyukak mind-mind másfajta életteret biztosítanak a különféle igényű élőlényeknek.

Az Aggteleki Nemzeti Parkban 1327 hektáros erdőrezervátumot alakítottak ki. Ennek a fő területe 596 hektár. Leggyakoribb erdőtársulása gyertyános-kocsánytalan tölgyes, a mélyebb szurdokokban középhegységi bükkösöket szurdokerdőket, a fennsíkokon pedig hárs-kőris sziklai sztyepperdők nőnek. A délebbi, kissé melegebb vidékeken sziklagyepekkel, lejtősztyepp foltokkal váltakozó molyhos tölgyes bokorerdők találhatók.


A lágyszárúak közül a fokozottan védett, endemikus tornai vértő a park egyik legféltettebb kincse. Ritkaság a szintén fokozottan védett osztrák sárkányfű is. A karsztmezők gyakori növénye a még a leánykökörcsin, a korai fehér szegfű és a kakasmandikó.

A patakvölgyekben viszonylag nagy mocsárrétek, összefüggő magassások és magaskórók, valamint a partokon égerligetek nőnek. A völgytalpak szélén állandóan szivárgó rétegforrásokon kialakult gyapjúsásos láprét-foltocskákon értékes, ritka növények élnek.

 

  Főoldal  >> Aggtelek  >> Jósvafő  >>  Szállások                                Vissza a lap tetejére

 

Állatvilág:

Az élőhelyek és a növények sokfélesége magával vonta az itt élő állatfajok változatosságát. A nemzeti park  területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj fordul elő. Az erdők nagyvadállománya gazdag, fő képviselői a gímszarvasok, őzek és vaddisznók. Örvendetes, hogy az utóbbi időben olyan nagyragadozók is visszatelepültek az Északi-középhegységbe, mint a farkas vagy a hiúz.

 

 

A kisemlősök közül az ürgeállományt fontos megemlíteni, mivel a terület ragadozó madarai - egerészölyvek és ritka parlagi sasok - számára szolgál prédául. A nemzeti park erdőiben költ az egyetlen Magyarországon fészkelő fajdféle, a császármadár, de süvöltőkkel, búbos cinegékkel és sárgafejű királykákkal is találkozhatunk - ez utóbbiakkal főleg a telepített fenyvesekben. A vizek mentén viszonylag nagy példányszámban élnek jégmadarak, vízirigót viszont csak elvétve láthatunk. A nyílt területek jellemző madara a cigánycsuk és a tövisszúró gébics.
 


A nemzeti park sok hüllőfajnak is otthont ad: erdei, vízi-, kockás és rézsiklók is előfordulnak itt. A gyíkok közül a pannon gyík számít a legértékesebbnek, a kétéltűek közül pedig a park címerében is szereplő foltos szalamandra emelendő ki. Nagyon gazdag a karsztvizek halállománya is: eddig 42 fajt számláltak össze, melyek közül 13 védett. A forrás közelében él például a kövi csík és a fenékjáró küllő, az alsóbb szakaszok jellegzetes lakója pedig a fejpillantó küllő és a Petényi-márna, vagy az előbbieken is élősködő tiszai (erdélyi) ingola.
 


A rovarvilág is igen nagy változatosságot mutat. Egyedül a lepkék fajszáma meghaladja a kétezret! A kis Apolló-lepke legnagyobb hazai állománya a nemzeti park területén él, de gyakori a védett fecskefarkú és a kardoslepke. Az egyenesszárnyúak közül még megemlítendő az erdélyi kurtaszárnyú szöcske, vagy a nagyméretű ragadozó fűrészlábú szöcske. Csak itt fordul elő hazánkban a zöld rétisáska. A melegigényes imádkozó sáskával is találkozhatunk a déli fekvésű lejtőkön.
 

 

A park területén látható hazánk egyetlen állami tulajdonú, több mint 120 lóból álló huculménese.
 


 

Környezeti nevelés:

Az Aggteleki Nemzeti Park vezetése kiemelt fontosságot tulajdonít az ifjúság környezettudatos nevelésére és az ismeretterjesztésre. Ennek érdekében 2004-ben Jósvafőn nyitotta meg kapuit az oktatási központ, amely előadásokat, tantermi és terepgyakorlatokat, túrákat illetve erdei iskolát szervez. A túrákon megismerkedhetünk a park falvaival, felszínével, növényzetével és állatvilágával.

Az park területén tanösvényeket is létesítettek, ezek:

Ezek mentén több információs táblát és bemutatóhelyet képeztek ki a látogatók épülésére.

A park előadásokkal és túraprogramokkal várja a látogatót a természetvédelem jeles napjain, így például a víz világnapján, a föld napján vagy a madarak és fák napján. A Nemzeti Park égisze alatt rendszeresen megrendezik a jósvafői kézműves tábort, a természetismereti tábort, valamint a madárvonulás-kutató tábort, ahol az érdeklődők mélyebben elmerülhetnek a természet csodáiban.

Az Nemzeti Park nem csak az ifjúság, hanem a tanárok tájékoztatására, képzésére is gondot fordít. A tudományos kutatások számára is teret biztosítanak.
 

A barlangrendszer élővilága


A barlangok külön, sajátos élővilággal rendelkeznek. Ötszáznál is több barlanglakó és barlangkedvelő faj él az Aggteleki-karsztvidéken, melyek közül sok ritkaságnak számít.

Például a magyar vakfutrinka, az aggteleki vakbolharák, a szemercsés vakászka valamint egy gilisztafaj, az Allolobophora mozsariorum, melyet mindeddig csak a Baradla Rövid-Alsó-barlangjában találtak meg.

Az Európában élő 28 denevérfaj közül 21 előfordul, köztük a patkósorrú denevér is él a nemzeti park barlangjaiban. 


 

  Főoldal  >> Aggtelek  >> Jósvafő  >>  Szállások                                Vissza a lap tetejére